Munkaidő-/produktivitás KPI
Munkaidő-/produktivitás KPI: sor/óra, UPH, direct labor hatékonyság — mennyi kimenet jön ki egy raktári munkaórából, standardidőhöz viszonyítva.
Utoljára frissítve:
A produktivitási mutatók azt fejezik ki, mennyi munka jön ki egy raktári munkaórából: óránként kiszedett sorok, óránként becsomagolt rendelések, betárolt raklapok. Mivel a raktár költségének nagyobb része bér, ezek a számok kerülnek leggyakrabban vezetői asztalra — és ezekkel lehet a legkönnyebben rosszul bánni.
Egy mutató, amit nem szabad egyedül nézni
A kiszedési sebesség önmagában bármikor javítható: elég elhagyni a beolvasást és a végellenőrzést. A szám szépen emelkedik, a hiba pedig néhány hét késéssel, visszáru és reklamáció formájában érkezik meg — akkor már nehéz összekötni az okkal.
Ezért a termelékenységet mindig párban érdemes követni a minőséggel. Ha a sebesség nő, és közben a hibaarány is, akkor nem javult a működés, csak áttolódott a költség a folyamat végére.
Mikor összehasonlítható két szám
A leggyakoribb vita abból származik, hogy két, látszólag azonos mutatót hasonlítanak össze, holott más munkát mérnek. Az összevetés akkor érvényes, ha ugyanaz:
- a művelet — a kiszedés és a betárolás nem hasonlítható;
- a rendelésösszetétel — az egysoros webshopos rendelés és a húszsoros nagykereskedelmi tétel más;
- a mértékegység — darab, sor vagy rendelés;
- a beleszámított idő — benne van-e a felkészülés, a szünet, a rendszerleállás.
Ez utóbbi a legalattomosabb. Ha az egyik hónapban benne van a várakozási idő, a másikban nem, akkor a javulás pusztán számítási.
Mit mond el a rossz eredmény
A gyenge termelékenység ritkán jelent hanyag munkát. Ha a szám nem jó, a sorrend, amiben érdemes keresni: elhelyezés (mennyit kell gyalogolni), utántöltés (van-e mit kiszedni), várakozás (készen áll-e a munka a műszak elején), eszköz (elég targonca, működő kézi terminál), és csak legvégül a munkatempó.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az első három ok magyarázza az esetek túlnyomó részét — mindhárom vezetői döntésen múlik, nem a csapaton.
A viszonyítási alap elavul
Ha a teljesítményt egy korábban rögzített normaidőhöz mérik, azt frissíteni kell. Megváltozott a termékkör, más lett az elrendezés, új eszköz érkezett — és a régi norma mellett a mutató kiválóan alakul anélkül, hogy bármi javult volna. Évente egyszer érdemes újramérni néhány gyakori műveletet, hogy a viszonyítási alap ne váljon fikcióvá.