Hogyan azonosítsuk az overstockot és mit csináljunk ellene?

Overstock azonosítás: napok készleten, célérték feletti mennyiség — lecsapás promóció, visszaszállítás és reorder finomhangolás mellett.

Utoljára frissítve:

Rövid válasz

Túlkészletről akkor beszélünk, ha egy cikkből lényegesen több áll a raktárban, mint amennyi belátható időn belül elfogy. A felismeréshez nem a mennyiséget kell nézni, hanem azt, hány napra elegendő a jelenlegi fogyás mellett. A leépítése fokozatos: előbb a saját csatornán, majd partnereken keresztül, végül a beszállítói visszavétel vagy a leírás.

Hogyan ismerhető fel

Három egyszerű szűrő elég a lista összeállításához:

  • Hány napra elég. Ha a mennyiség több hónapnyi fogyást fedez, az önmagában jelzés — a küszöb cikkcsoportonként más lehet.
  • Mióta nem mozdult. Az a tétel, amelyből hónapok óta nem fogyott semmi, nem tartalék, hanem lekötött pénz.
  • Mikor jár le. Lejáratos árunál a hátralévő idő és a heti fogyás összevetése megmutatja, mennyi fog biztosan megromlani.

Érdemes a listát érték szerint rendezni, mert a döntéshozatalhoz az a fontos, hol áll a legtöbb pénz — nem az, hol van a legtöbb darab.

A lecsapás sorrendje

  1. Saját értékesítés. Csomagajánlat, kiemelés, akció — itt marad a legtöbb a haszonból.
  2. Más csatorna vagy partner. Alacsonyabb áron, de gyorsan és nagyobb tételben.
  3. Beszállítói visszavétel. Ha a szerződés lehetővé teszi, gyakran ez a legjobb kimenet.
  4. Leírás. Ez a legdrágább, ezért a legvégére való — de a végtelen tárolásnál még mindig olcsóbb.

A sorrendtől el lehet térni, ha az idő szorít: egy hamarosan lejáró tételnél a lassabb, jobb áras út végül nulla bevételt hoz.

Hogy ne épüljön vissza

A leépítés önmagában egyszeri eredmény. Ha a rendelési szabályok változatlanok maradnak, a túlkészlet néhány hónap alatt visszaáll — ezért minden akció mellé tartozzon egy paraméterváltoztatás is: alacsonyabb maximum, ritkább rendelés, vagy a beszállítói minimális rendelési mennyiség újratárgyalása.

Ez utóbbi a leggyakoribb ok. Ha a beszállító csak nagy tételben szállít, akkor a túlkészlet nem tervezési hiba, hanem a szerződés következménye — és ott is kell orvosolni.

Egy szezonális termékekkel dolgozó raktárban a százhúsz napnál régebbi készlet nagyobb részét négy hónap alatt sikerült leépíteni saját akcióval, partnerértékesítéssel és beszállítói visszavétellel. A kiszedési területen felszabadult hely legalább ilyen fontos eredmény volt: a helyek egy része végre a forgó cikkeké lett.